Cuki gasztrokalandjai

Rengeteg különböző helyen jártam már, de azt gondolom, hogy ez volt az első olyan hely, ahol igazi vendéglátással találkoztam. A hétvégi jó időt kihasználva ellátogattunk Szentendrére, egy kis városnézésre, múzeumlátogatásra, no meg persze pár finom falatért.

Nem is zajos, de nem is eldugott kis utcában, az Alkotmány utcában található Aranysárkány vendéglőbe tértünk be. Szinte már az első pillanatban eldőlt, hogy a legjobb helyet választottuk, hiszen a belépés után rögtön mosolygó arccal, és kedvesen fogadtak minket, odakísértek az asztalhoz, és elegánsan megterítettek a számunkra.

Nagyon jópofa ötlet, hogy a terítésként használt papír alátéten egy sárkány testrészei vannak beszámozva, és megnevezve, hogy mi annak a résznek a neve, valamint Karinthy Frigyes fia, Karinthy Ferenc által, a helyről írt dícsérő sorok találhatóak, amit tökéletesen kiegészített a logóval ellátott, fantasztikus anyagból készült szalvéta.

Az étlap nagyon változatos, és gazdag ízvilággal rendelkezik, ami közül eszméletlenül nehéz volt a választás, azonban azt gondolom, hogy sikerült a legjobb opciót kiválasztanunk. 2 különböző menüvel rendelkezik, amit mi ki is próbáltunk. Az egyik ilyen a Turista menü volt, ami tartalmazta a gulyáslevest cipóban, ropogós kacsacombot, valamint rátétes palacsintát. A másik menü pedig a Gourmet menü szerb kóstolóval, sárkányerőlevessel, beefsteakkel, és túrógombóccal.

Remélem, hogy már felcsigáztalak ezekkel a nevekkel, de ne aggódj, nem kell sokat várnod, ugyanis már mutatom, és mesélem is, hogy milyen finom dolgokat ettünk!

Előételként a szerb kóstolót kaptuk - ami halpástétomot, kecskesajtkrémet, és padlizsánkrémet tartalmazott, ezt pedig friss, meleg, puha kenyérrel fogyasztottunk el friss zöldség kíséretében.

Már szinte az előétellel jól laktunk, pedig még annyi minden állt előttünk. :-) Nagyon régóta szerettem volna cipóban levest enni, ezt kipróbálni,és most szerencsére volt is rá lehetőségem. Meleg, hagymás cipóban tálalták a gulyáslevest, amiben rengeteg zöldség, marhahús, és csipetke volt, hihetetlenül finom volt! A másik leves pedig a sárkányerőleves volt, marhahússal, fürjtojással, és sok zöldséggel, tésztával tálalták, ami mellé pedig pirítóst, fokhagymát, tormát és velőt tálaltak, amit igaz, hogy most kóstoltam először, de meglepő módon nagyon ízlett! A sárkányerőlevesnél ami plusz, és különleges volt még, hogy a tányért tűzforrón tették elénk, és azt követően öntötték bele a szemünk láttára a levest, igazán látványos volt.

A csirkén kívül más húst nem igazán szoktam enni, mert annak szeretem leginkább az ízét, de amikor az ember ilyen helyen jár, akkor szerintem érdemes kilépnie a komfortzónájából, és új ízeket, akár húsokat kipróbálnia. Én is így tettem, elengedtem mindenféle korlátot magamban, és úgy választottuk a menüt, hogy az egyikben kacsa volt, a másikban pedig marhahús. A főétel, ahogyan említettem kacsa volt, annak is a combrésze, mellé pedig héjas steakburgonyát tálaltak. A másik főételünk beefsteak volt, aminek isteni finom borsos volt a fűszerezése, köretként pedig ehhez is héjas steakburgonyát, káposztasalátát, és egy különleges ízvilágú mártást szolgáltak fel.

Ennyi finom étel után már szinte alig maradt hely a desszertnek - de jelentem, megküzdöttünk velük! A hozzám ízvilágban közelebb álló desszert túrógombóc volt, amit eperhabon tálaltak, ami annyira lágy, és könnyű volt, hogy a kettő nagyon kiegészítette egymást és rögtön "elrabolta a szívem". A másik desszert pedig palacsinta volt, meggyes-diós ízesítéssel, pirított morzsával, egy forró mártáson, mivel a diót annyira nem szeretem, ezért nem is sokat ettem belőle, de nagyon ízletes volt, amiben az ízek tökéletes összhangban voltak.

Csodálatos környezetben, családias légkörben, eszméletlenül finom, és dekoratív ételeket fogyasztottunk el, ahol érzékelhető, hogy mindenki a szívügyének, és hivatásának tekinti a vendéglátást! Egy biztos, mindenképpen vissza szeretnék még menni, hogy még jó pár dolgot megkóstoljak!

/A fotókat készítette: T.P./